Családregény mini folytatásokban

Joó Csaba

HABSZIFON P 46 - Vihar után, vihar előtt

2017. október 04. - Oliver Sikorsky

dbec9786-f46e-44f3-8e13-ab62eda4c4a0.jpeg

Nagyi házához hozzá tartozott a “Nagyi szag” Így elsőre ez nagyon pejoratívnak hangozhat, de mindenki képzelje el azt az érzést, amikor hazatér és az ajtóban megérzi azt az illatot, ami visszarepíti az időben. Csak szép dolgok jutnak róla eszébe, a hazatérést szimbolizálja. Ilyen volt ez az illat is, ami Sanyit és Mónit fogadta Nagyi üres lakásában. Abban a lakásban, amit egyezer már majdnem örökre elveszítettek, hiszen Sanyi valahogy mindig, időről időre belekeveredett valamibe.

Zoli halála után Móni és a bátyja egymásra találtak. Tamást pedig lényegében Zoli és a két lánya fogadtatta el Szilvivel. A viharfelhők elvonulni látszottak, ám közelgett egy újabb. A gazdasági válság, ezen belül is a devizahitel képében. Sanyi cége, a Sikorsky Drink Zrt egy nagyobb gyárberuházásba kezdett, amihez olcsó hitelre volt szükség. Akkoriban ez a svájci frank alapú kölcsön jelentette. Ekkoriban lett a cég egyik új alkalmazottja Szilvi is, aki nem tudott szabadulni “pálinka mániájától”. Nagyi és ő majdnem minden héten találkoztak, köszönhetően Ákosnak, aki Nagyi falujukban élt és idővel a két fiatal között több lett barátságnal. Így adott volt, hogy hétvégente Szilvi egy-két órára beugrott Nagyihoz, hol egy szalagos fánkra, hol egy túrós batyura. Egy ilyen látogatáson az udvaris köszönöm, jól vagyok válasz helyett csak ennyit felelt Nagyi kérdésére: Baj van, nagy baj!

A bejegyzés trackback címe:

https://joocsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr6612927935

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása