Nagyapi pálinkafőzdéjéről - ami a falu Fő utcáján állt - már régen esett szó. Amióta Nagyapi meghalt és Zoli is kómában feküdt a kórházban, nem volt aki foglalkozzon vele.

Móninak nem volt rá ideje, Nagyinak ereje. Meg igazán nem is tudták mihez is kezdjenek vele. így leállt a termelés, de a rezsit, a cég dolgait intézni kellett, bár Sanyi ajánlkozott, hogy majd ő intézi, de Nagyi ezt nem engedte. Érezte, hogy ez méltatlan lenne Nagyapihoz, így Nagyi hosszas őrlődés után úgy döntött felszámolja a pálinkafőzdét.

Amikor bejelentette, Szilvi sírva fakadt, Móni pedig csak halkan tiltakozott. A főzde alkatrészeit a Dunántúlról vették meg viszonylag jó áron. Nagyi semmit nem tartott meg, nem akarta, hogy bármi is emlékeztesse rá. Szilvi azonban Nagyapi szerszámosládáját kicsempészte, benne régi eszközökkel, emlékekkel. Az ügylet lezárulta után azonban Sanyi feltette a nagy kérdést: Hol van az a bizonyos kék füzet? Nagyi nem szólt semmi, lassan felállt és kiment a házból. Sanyi tudta, nem kell erőltetni a témát. Még vagy fél órát beszélgettek a húgával, amikor Sanyi indulni akart már hazafelé, de Nagyi sehol nem volt.

Egy kis idő után kimentek az udvarra is, ahol csak halk fejszecsattogásokat hallottak. Kimentek hát a ház elé, ahonnan a hangokat hallották. A legnagyobb megdöbbenésükre Nagyi akkor végzett a nyolcadik szilvafával. Mindet kivágta az utolsó szálig. És mindehhez elég volt neki fél óra!

Folyt Köv.