P3.

Nagyi halálával egy korszak zárult le, hiszen végleg megszűnik a kapcsolat a már évek óta Pesten és Miskolcon élő rokonság és a család ősi "fészke", a szabolcsi kisközség között. A régi kockaházat Móni és Sanyi is igazi otthonának tekintette. Az unokák Timi és Szilvi, valamint a két pesti lány, Mercédesz és Yvett is szerette. A sok szép gyerekkori emlék ezer szállal kötötte őket a kis vályogházikóhoz. Nagyiéknak mindenük meg volt, megtehették volna, hogy modernebb, szebb, komfortosabb házba költöznek, ők mégsem tették, hisz Nagyapi saját kezével építette fel ezt a kis házacskát. Mindig emlegette, hogy bár az OTP-től nem kapott kölcsönt anno, ő mégis fel tudta építeni.

Már az építkezés idején, a 60-as évek elején ültetett négy szilvafát. A család minden tagjának egyet-egyet. Ahogy pedig jöttek az unokák, úgy szaporodott a szilvafák száma. Így állt végül nyolc a ház előtt hosszú-hosszú évekig. Nagyapi féltő gonddal óvta mindegyiket. Minden évben permetezte , metszette, oltotta őket és persze perlekedett a szomszéd gyerekekkel, ha lopni próbáltak róla.

Ahogy Móni és Sanyi autója egyszerre állt meg gyerekkori otthonuk előtt, mindketten azon kezdtek el morfondírozni: Nagyi hogyan tudta ezeket a fákat egymaga kivágni....baltával…81 évesen…20 perc alatt.

Folytatás holnap délután 3-kor!